Csak röviden, vázlatosan, hogy ne merüljön feledésbe...
Hédi a héten kezdte újra a bölcsit, nincs vele gond, de a tesóféltékenységben nyakig benne van. Nem mutatja és Bogi felé nincs egy rossz mozdulata sem, de vannak apró jelek, jelzések amiből kiderül bizony kavar van a kis lelkében. Igyekszünk neki segíteni...nem könnyű neki sem/ nekünk sem.
Bogi egyre többet van ébren, nincs vele különösebb gond, bár van 1-2 dolog ami aggaszt:
1. már születése óta úgy láttam, hogy kicsit elfeküdte magát a pocakban és mostanában látok rajta néhány jelet, amire anno a dévényes gyógytornászunk hívta fel a figyelmünket. Mindenképpen úgy terveztük, hogy biztosamibiztos alapon megmutatjuk majd neki, de ezek miatt én mielőbbii dőpntot szerettem volna. 2 hete próbálom elérni, minden napszakban hívtam már, írtam neki sms-t, e-mailt...semmi. Míg végre ma sikerült elérnem és jövő szombatra van is időpontunk :)
Kicsit félek attól amit mondani fog, de látva azt, hogy Hédit is jól helyrerakta bizakodom.
2. Gondok vannak tejci fronton. Szülés után ugye beindult a tejem ezerrel, nem is fejtem, meg ittam a serkentőt, nehogy megint átessünk a ló túloldalára. Nem is volt gond, bár Bogi sztem nagyságrendekkel nagyobb adagokat eszik. ( 3 naposan 100-110 ml mértem a kórházban) A 6 hetes kontrollon említettem a dokinak, hogy még mindig tart a szülés utáni vérezgetés, inkább már csak sárgás folyás. Azt mondta ez még belefér, írt fogi. gátlót.Ezt kiváltottam ugyan, de nem kezdtem el szedni, mert sok rosszat olvastam a neten. ( ugyanezt szedtem Hédi után is) múlt héten mensi előtti tüneteim voltak, pattanásos lettem és bevágtam 3 doboz bonbont és az összes szaloncukrot :/ 3 napja vérezgetni kezdtem, olyan mintha megjött volna és ezzel párhuzamosan csökkent a tejci. Tudom hogy ez természetes és elvileg pár nap alatt helyreáll a rend, nagyon bízom benne, hogy így lesz...addig is fejek, sörözök,teázok :)



Amikor még Bogi a pocakban volt, mindig azt mondtam, nem bánnám, ha már karácsony lenne...addigra túl leszünk minden kezdeti nehézségen. Majdnem így történt. Nem olyan volt az idei ünnep amilyennek akkor elképzeltem. Most nekiállhatnék panaszkodni - és meg is teszem - de ha optimistán közelítem meg a dolgokat, sok mindent tanított az idei ünnep. Rávilágított, hogy mik az igazán fontos dolgok, hogy nem számít az ajándék, hogy hogy sikerül a vacsora. Döbbenetes módon a lelkemben lezajló folyamathoz tökéletesen illeszkedett az éjféli misén hallott prédikáció...semmi sem véletlen...
...és akkor most jön a panaszkodás :)
Még életemben nem jártam ennyit orvosnál, mint az ünnepek alatt. Karácsony másnapján Hédi ismét belázasodott, saját doki szabadságon, gyors telefonos egyeztetés a nagynénivel és másnap már mehettünk is a tartalékgyerekorvoshoz. Éjszaka semmit nem aludtunk, a a 2 gyerek hol felváltva- hol egyszerre sírt, mi időnként gyereket és szobát cseréltünk, mire hajnal 5 felé mindkettő bealudt a nagyágyban.Közben tehetetlenségünkben persze egymást martuk :/ És hogy végképp jól érezzük magunkat, mi sem úsztuk meg betegség nélkül. Apa volt a legszarabbul ( na persze az egyetlen férfi :D ), homloküreggyulladás gyanús- orvoshoz nem ment. Bogika nagyon szörcsögött, köhécselt, neki orrot szívtunk, gyerekorvos szerint szimpla nátha, orrspray, orrszívás. Hédit elküldte a fülészetre. Én igyekeztem tartani magamat, bár a köhögés része nekem jutott a dolognak.
Szerdán fülészet. Örök hála a Bogyó és Babóca fülgyulladásos mese kitalálójának. Nagyon ügyesen viselkedett, kapott antibiotikumot, orrszívás, orrcsepp neki is. Felnőttek maradtunk a homeopátiás és házi gyógymódoknál.
Csütörtök nőgyógyász:
- Mi újság? Hogy van?
-nem én leszek a dr.úr kedvenc betege az idén..
- na miért mi van?
-hát még mindig vérzek és dobálja kifelé a szervezetem a cérnát
- ne b@.. ki
Elmesélem neki az eddigre már 3-ra gyarapodott, begyűjtött cérnák történetét. Elmondta, hogy 4-et szokott berakni a zsírréteg, meg a mittudoménmi közés és mivel 3 kijött, még 1 van. Megvizsgált, igen 1 még van, de nem biztos, hogy kijön. Egyébként minden ok, jól csináltuk amit csináltunk, ő sem tudott volna vele mást csinálni. Írt fogamzásgátlót, kicsit poénkodott, boldog új évet és viszlát. Bogikát most is megdícsérte, hogy jól sikerült leányzó :)
Szilveszterre kijött( kiszedtem) a 4. varratot is, nagyjából kikupálódtunk a nyavajából. Hédi gyógyszerfüggő lett, napi 3 helyett, napi 23-szor akart gyógyszert bevenni :D Bogi viszont hasfájós lett :/ Az éjfélt konkrétan átaludtuk.
VAsárnap kihasználva a napsütést, kiviottük a gyerekeket sétálni, Hédi már 2 hete alig volt levegőn. Eredmény: estére tüsszögő, orrfolyós gyerek.
Hétfő: fülészet kontroll. Füle szépen alakul, viszont beszedett valami vírust, antibiotikum már nem kell, orrszívás, hogy vissza ne fertőződjön és bölcsiszünet amíg megerősödik.A kicsinél még kb 1 hétig normális a nátha, utána neki is gyógyszer kell.
Kedd: Bogi hallásvizsgálat, Kaposvár - tökéletes a kisasszony hallása :D Az én fülem viszont bedurrant - hurrá
MA: Bogi tanácsadás: igazán szépen gyarapszik a kishölgy, 5150g és 59 cm, hasfájás valószínűleg a gyors és mohó evés miatt van, infacol némiképp segít, de a mai este volt eddig a legrosszabb. Arca tejkiütéses, igazi kis pöttyös panni. Mivel az éjszaka mindösszesen 3 órát aludtam és az egész napos 2 gyerekes lét sem egyszerű, tömören ennyi, rakok néhány képet és Boldog Új Évet Mindenkinek :)
( Sokmindenről írnék még, de ha most nem megyek aludni, annak nem lesz jó vége..)




Igaz hogy nem a doki által nyitott lyukon, hanem a közben feltelt és általam kifakasztott másik oldalon, ma este, valószínűleg második varratként, de ez az első ami teljesen felismerhető formában jött ki....egyébként kék színű és egy szarabb minőségű hímzőcérna vastagságú...csütörtökön viszem a dokinak :/
Éjszakára nem adtam be a köhögésre kapott gyógyszerét - végigaludta az éjszakát - hurrá!
Reggelre fájdogált a hasam - ugyanazon a helyen, mint a multkor a seben pici dudor. Megnyomom - egy csomó genny jött belőle. Nem tudok most hírtelen Kaposvárra futni, elmentem a házidokimhoz. Varrat akar kijönni, kinyomkodta belőle a gennyet, csipesszel megpróbálta kihúzni a cérnát, de mélyen van még. Ollóval nyitottak rá egy kis lyukat, hogy tudjon tisztulni, pénteken újból jelenésem van...
Mikor leszünk már mindannyian egészségesek? Mást nem is kérek karácsonyra...


Csillogó szemek ( csak később derült ki, hogy a láztól :( ), mézeskalácsillat, odakint szakadó hó....hát kell ennél több?
....írtam tegnap este
Éjszaka felváltva mentem lázat mérni és cumit dugdosni, szopiztatni, pelenkázni. Reggel dokinál kezdtünk, nagyon ügyesen viselkedett az én nagylányom :) Semmi komoly, kapott a köhögésre sinecodot meg fenistil cseppet. Ennek ellenére 2 órája próbál aludni, de szinte hányásba fulladó köhögése felébreszti...
és mire ezt beírtam megint felkelt
...az örzőben eltöltött 2 nap kevésbé volt felemelő, mint Hédivel. A személyzet teljesen kicserélődött, de most is mindenki nagyon aranyos volt. Nagyon zavart, hogy látogatók jöttek-mentek egész nap, én meg kiszolgáltatottan, ruha nélkül, mozdulatlanságra ítélve feküdtem a takaróm alatt. Egyik infúziót a másik után kaptam a fejfájás megelőzésére, néha megturbózták egy oxitocinos algopirines koktéllal :)
Bogit még első este felhozták és a kórházi védőnő sokkal többet próbált segíteni, mint 2 éve. Az örzőben töltött 2 nap alatt nem nagyon sikerült a szopiztatás, eleinte arra gondoltam, talán ő is kapott az altatóból. Egyszer kaptam meg, hogy ez a baba bizony nem fog tudni szopizni, mert befelé áll az alsó ajka. Majd meglátjuk-gondoltam magamban. Volt, hogy fel sem hozták, mert annyit bukott állítólag. Ekkor mondták először, hogy ez lehet, hogy valami alkalmazkodási zavar, de ha nem múlik akkor ki kell vizsgálni. Persze rögtön szívbajt kaptam...
2 nap után lekerültem a rooming-in-be, fizikálisan nem igazán voltam még rá felkészülve, de menni kellett, mert teltház volt, kellet az ágy. Érdekes módon onnantól kezdve semmi gond nem volt a szopival. Persze tejcsire még várni kellett és ott is bukogatott, de hajlandó volt minden zokszó n élkül szopizni. Szobatársak és az anyai ösztönök megér egy külön bejegyzést.
Mindenesetre alig vártam, hogy kikerüljünk onnan és habár előzetesen úgy beszéltük meg, ha vasárnap haza is engednének, maradunk hétfőig, hogy ne kelljen visszamenni. Ezt elég hamar módosítottam és inkább bevállaltam a plusz utat.
VAsárnap bejött dr. B, hogy megvizsgáljon és haza tudjon engedni. NAgyon jófej volt, jól elbeszélgettünk. Kérdeztem tőle, hogy az előző heg milyen volt? Azt mondta nem a heggel volt a probléma, az egész méhem nagyon el volt vékonyodva. Mondom neki, hogy akkor szerencse, hogy nem vártunk még egy hetet. Válasz: egy hetet????Egy órát sem bírt volna már ki. Az az egyetlen szerencséje, hogy nem indult be otthon a szülés. Amikor felvágták a bőrt a hasfalamon, látszott a gyerek haja.
Szóval ezért volt a sürgetés és ezt jelezték az erős köldökmelletti fájdalmak, amit a gép nem mutatott. Nem fájás volt, ott ment volna először szét a méhem :O Szóval a Jóisten ismét velünk volt és persze dr.B szaktudásán is sok múlott.
Na nem mintha terveznénk, de ezek után 3. gyerekről jópár évig szó sem lehetne és utána is nagyon nagy a kockázata...
a kálváriánknak. Tegnap délutánig egészen jól voltam, azóta annyira fáj a hasam, hogy fájdalomcsilapító nélkül létezni sem bírok. Az előbb beszéltem a dokimmal, aki kilátásba helyezett egy gyulladást - de mivel nincs lázam, az is lehet, hogy csak ennyire erősen húzódik össze....mindenesetre be vagyok tojva és szinte bármit megadnék ha elmúlna ez a fájdalom.
Reggel hívom újra dr. B-t és legkésőbb hétfőn délután jelenésem van nála....
drukkoljatok, hogy ne legyen semmi gáz és ne fájjon végre már!